Este fél tíz.
Csörög a telefon.
„Nem ég a lámpa a harmadikon.”
Öt perccel később jön a következő:
„Nálunk a másodikon sem.”
Aztán kiderül, hogy a földszinten világos van, az elsőn néha felkapcsol, a felső két emeleten pedig teljes sötétség.
És ezen a ponton már sejthető:
Valószínűleg nem egyszerűen kiégett egy izzó.
Lehet kapcsolóhiba, meghibásodott lépcsőházi automata, mágneskapcsoló, mozgásérzékelő, vezetékhiba, meglazult kötés vagy akár egy teljes áramköri szakasz kiesése is.
Közös képviselőként természetesen nem az a feladata, hogy multiméterrel nekiálljon hibát keresni az elektromos szekrényben.
Viszont rengeteget segít, ha tudja, mit érdemes megnézni, mit érdemes megkérdezni a lakóktól, és milyen információt adjon át a villanyszerelőnek.
Nézzük sorban.
Először azt kell kideríteni, mekkora a probléma
Nem mindegy, hogy egy lámpatest nem működik.
Vagy egy egész emelet.
Vagy az egész lépcsőház.
Ez három teljesen különböző hibajelenség.
Ha például egyetlen lámpatest marad sötétben, miközben minden más működik, jó eséllyel helyi hibáról beszélünk.
Lehet fényforrás.
Lehet maga a lámpatest.
Lehet egy laza kötés.
Ha viszont egyszerre több lámpa alszik ki, már sokkal kevésbé valószínű, hogy véletlenül ugyanabban a pillanatban három LED adta fel az életét.
Ilyenkor érdemes közös hibapontot keresni.
És ezt már jobb szakemberre bízni.
Mit érdemes ellenőrizni a hibabejelentés után?
A közös képviselőnek nem kell szétszednie semmit.
Sőt.
NE SZEDJEN SZÉT SEMMIT.
Néhány információt viszont érdemes összegyűjteni:
- Pontosan hol nincs világítás? Egy lámpánál, egy emeleten, több emeleten vagy az egész lépcsőházban?
- Minden kapcsolóról ugyanaz történik? Ha több nyomógomb van a lépcsőházban, fontos információ, hogy egyik sem működik, vagy csak egyetlen kapcsoló rossz.
- Állandó vagy időszakos a hiba? Teljesen megszűnt a világítás, vagy időnként még felkapcsol?
- Történt-e valami közvetlenül előtte? Lámpacsere, felújítás, takarítás, beázás, áramszünet vagy más villanyszerelési munka?
- Mikor jelentkezett először? Egy pontos vagy legalább hozzávetőleges időpont sokszor meglepően sokat segít a hibakeresésben.
Ennyi már bőven elég ahhoz, hogy a kiérkező szakember ne teljesen vakon kezdje a munkát.
Ha egyetlen lámpa nem világít
Ez a legegyszerűbb eset.
És igen, lehet, hogy tényleg csak a fényforrás ment tönkre.
LED-es lámpatesteknél viszont ez már nem mindig jelent egy egyszerű „izzócserét”.
Sok modern lámpatestben a LED-modul és annak tápegysége a készülék része. Meghibásodhat maga a LED, a meghajtó elektronika vagy a lámpatest valamelyik kötése.
Ráadásul ha ugyanazon a helyen feltűnően gyakran mennek tönkre a fényforrások, akkor nem biztos, hogy érdemes újra és újra ugyanazt csinálni.
Kicserélni.
Majd még egyszer kicserélni.
Majd három hét múlva megint.
Ilyenkor már az okot kell megkeresni.
Ha egy egész emelet sötét
Itt már érdekesebb a történet.
Ha ugyanazon a szinten több lámpatest egyszerre nem működik, az általában valamilyen közös problémára tereli a gyanút.
Például vezetékezési vagy kötési hibára.
Egy elosztási pontra.
Vagy az adott szakaszt érintő más elektromos problémára.
Különösen gyanús, ha a világítás korábban időszakosan működött.
Egyszer felkapcsolt.
Máskor nem.
Néha villogott.
Aztán egyszer csak végleg elsötétült.
Ha az egész lépcsőházban elment a világítás
Ilyenkor már nincs sok értelme van lámpatestekre gyanakodni.
Ha húsz lámpából húsz egyszerre nem működik, aligha húsz különálló hibáról beszélünk.
A probléma ilyenkor lehet például a világítás vezérlésében, a lépcsőházi automatában, valamelyik kapcsolókészülékben, az áramellátásban vagy az elosztó egy részében.
Régebbi társasházaknál ráadásul sokszor több korszak villanyszerelése találkozik ugyanabban az épületben.
Egy kis réz.
Egy kis alumínium.
Egy régi kötődoboz.
Egy újabb LED-es lámpatest.
Valamikor cserélt automata.
Valamikor toldott vezeték.
És máris kész az elektromos régészet.
Ilyenkor egy társasházi villanyszerelő feladata nem egyszerűen az, hogy valamit visszakapcsoljon.
A hiba okát kell megtalálni.
A leoldott kismegszakító nem maga a hiba
Ez fontos.
Ha egy védelmi készülék leoldott, sokszor az első reakció:
„Kapcsoljuk vissza.”
Aztán ha megint leold:
„Próbáljuk meg még egyszer.”
Nem.
A kismegszakító nem azért van az elosztóban, hogy bosszantsa a lakókat.
Ha leold, annak oka lehet.
És ha visszakapcsolás után ismét leold, akkor különösen rossz ötlet újra és újra próbálkozni.
A hatályos Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat is abból indul ki, hogy biztonsági szempontból veszélyt jelentő meghibásodásnál olyan vizsgálatra van szükség, amely alkalmas a hiba jellegének, helyének, súlyosságának és a javítás sürgősségének meghatározására.
Magyarul:
nem elég eltüntetni a tünetet.
Tudni kell, mi okozta.
Miért nem érdemes napokig halogatni a javítást?
Mert a sötét lépcsőház nem csak kényelmetlen.
Az emberek ott közlekednek.
Lépcsőznek.
Csomagot visznek.
Babakocsit tolnak.
Este érkeznek haza.
És a lépcsőfokokat lényegesen nehezebb eltalálni, ha az ember nem látja őket.
Van azonban egy másik ok is.
A meghibásodott világítás néha csak egy nagyobb elektromos probléma látható tünete.
Egy meglazult vagy melegedő kötés például nem feltétlenül úgy mutatkozik meg először, hogy látványosan füstölni kezd az elektromos szekrény.
Lehet, hogy kezdetben csak bizonytalanul működik a világítás.
Ezért különösen fontos, ha a hibához más jelenség is társul.
Égett szag.
Sercegés.
Villogás.
Szokatlan búgás.
Melegedő szerelvény.
Ilyenkor már nem a „majd jövő héten megnézzük” kategóriáról beszélünk.
A jó hibabejelentés fél hibafeltárás
Van kétféle telefonhívás.
Az egyik:
„Nem jó a villany. Mikor tud jönni?”
A másik:
„A II. kerületi társasházban tegnap este óta nem működik a lépcsőházi világítás a második és harmadik emeleten. A földszinten működik, egyik felső nyomógombról sem kapcsolható, és a lakók szerint előtte néhány napig időnként villogott.”
Minél pontosabb a hibabejelentés, annál könnyebb eldönteni, milyen sürgős a probléma, mire érdemes számítani és milyen eszközökre lehet szükség a helyszínen.
Nem kell diagnózist felállítani.
Tüneteket kell átadni.
A diagnózis majd a szakember dolga.
Mikor érdemes villanyszerelőt hívni?
Ha egy könnyen azonosítható fényforrás cseréje nem oldja meg a problémát, több lámpatest egyszerre hibás, a világítás időszakosan működik, valamelyik védelmi készülék ismételten leold, vagy égett szag, sercegés, melegedés jelentkezik, nincs értelme tovább találgatni.
Ilyenkor érdemes villanyszerelő szakembert bevonni.
Nem azért, mert minden lépcsőházi világítási hiba bonyolult.
Hanem azért, mert kívülről nem mindig lehet megmondani, melyik az.
Egy kiégett fényforrás tízperces ügy lehet.
Egy meglazult kötés már más történet.
A kettő pedig első ránézésre pontosan ugyanúgy nézhet ki:
sötét van.
